Bemutatkozunk

Névadónk

Intézményünk névadója: Cserháti Sándor (1852-1909)

cserhatiCserháti Sándor szellemi öröksége

Nagy kincs, hatalmas rejtett tartalék, a tudásnak és tapasztalatnak gazdag forrása található nagy mezőgazdasági tudósunk, az 1852 - 1909 között élt Cserháti Sándor szinte megszámlálhatatlan kísérleti beszámolójában, tanulmányában és könyvében.

Ki volt Cserháti Sándor?

Hazánkban ő volt a tudományos növénytermesztés, a növénynemesítés megalapozója, az okszerű talajművelés, a ma is korszerű talajerő-gazdálkodás - vele a műtrágyázás - , a mezőgazdasági kísérletügy "atyamestere", vérbeli professzor, kiváló szakíró, aki a magyar növénytermesztés területén nemcsak iskolát teremtett, hanem kiválóbbnál kiválóbb mezőgazdákat is nevelt.

Érdemeit "A magyar növénynemesítés"(1969) című munka így foglalja össze: "Nehéz eldönteni, hogy Cserháti … mely területen volt nagyobb, mint előadó professzor, tudós, kutató vagy szervező, szaktudománya mellett a mezőgazdaság egészének alapos ismerője és fejlesztésének előmozdítója, szakkönyvek és cikkek szorgalmas írója…"

Cserháti életművét - igen jellemzően - a korabeli agrárválság gondjai határozták meg. A tengerentúli verseny akkoriban a mezőgazdasági termékek árait annyira leszorította - a gabona ára felére, sőt harmadára csökkent - , hogy a primitíven, a drágán termelő, az akkori idők természeti csapásait is elviselni kénytelen magyar mezőgazdaság elég nyomorúságos helyzetbe került. Olyan helyzetbe, amelyen mindenképpen segíteni kellett. Kezdetben ennek a gondolatnak az enyhítése határozta meg Cserháti minden törekvését. Ez fűtötte igyekezetét, ez irányította életútját, és ennek révén születtek munkásságának - az egész magyar mezőgazdaság sorsát oly kedvezően befolyásoló - eredményei. Növénytermelésünknek alig van olyan ágazata, amely ne köszönhetne jelentős eredményeket Cserháti Sándornak.

Bővebben: Névadónk

Iskolánk története

A gazdaképzés jelvénye (1940)1940-es évek

Iskolánk jogelődje 1940. szeptember 15-én kezdte meg működését Nagykanizsán, Téli Gazdasági Iskola néven a Király Pál utcában, mint a Földművelésügyi Minisztérium első ilyen jellegű Zala megyei szakiskolája. A tanulók egyénileg gazdálkodó parasztok fiai közül kerültek ki, akik két téli féléven keresztül folytatták tanulmányaikat. A diákok állattenyésztési és növénytermesztési alapismereteket tanultak, közben az intézmény megyei mezőgazdasági szaktanácsadó állomásként is működött. A második év végén Gazdanappal egybekötött terménykiállítást rendeztek, ahol bizottság bírálta el a tanulók termelési eredményeit.

A Téli Gazdasági Iskola új földszintes épülete 1942-ben készült el az Ady utcában. Két tantermet, egy munkatermet, szertárakat, irodákat tartalmazott, de elfért benne 50 fő kollégista is, hiszen a tanítványok nem városiak voltak. Ma ez az “A” jelű tanügyi épület, amely többszöri átalakítással nyerte el mai formáját.Az Ady utcai épület (1942)
A második világháború után, 1945-ben a földosztáskor 50 kataszteri holdat kapott az iskola a nagykanizsai Práter dűlőben (a Principális és a Büdösárok között). 1948-ban már a tangazdasághoz tartozott Lazsnakpuszta, Sárszeg és a palini határban lévő Somogyi-féle gazdaság jelentős része is.

Bővebben: Iskolánk története

Eseménynaptár

November 2017
H K Sz Cs P Szo V
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30

Cserháti idegen nyelvi alapítvány
adószáma: 19274975-1-20

alapitvany

Cserháti  Iskoláért Alapítvány
adószáma: 18658323-1-20

tamop 2 2 5 b

Oldalainkat 174 vendég és 0 tag böngészi