fogadoÉrtesítjük a Tisztelt Szülőket, hogy iskolánkban szeptember 26-án (kedden) 17.00 órától szülői értekezletet tartunk a 9. és 12. évfolyamon tanuló diákok szüleinek.
A szülői értekezlet összevont tájékoztatóval kezdődik a kollégium ebédlőjében.
Ettől eltérő kezdési időpontról az osztályfőnök értesíti Önöket.

Szeretettel várjuk a kedves szülőket!

Intézményünk névadója: Cserháti Sándor (1852-1909)

cserhatiCserháti Sándor szellemi öröksége

Nagy kincs, hatalmas rejtett tartalék, a tudásnak és tapasztalatnak gazdag forrása található nagy mezőgazdasági tudósunk, az 1852 - 1909 között élt Cserháti Sándor szinte megszámlálhatatlan kísérleti beszámolójában, tanulmányában és könyvében.

Ki volt Cserháti Sándor?

Hazánkban ő volt a tudományos növénytermesztés, a növénynemesítés megalapozója, az okszerű talajművelés, a ma is korszerű talajerő-gazdálkodás - vele a műtrágyázás - , a mezőgazdasági kísérletügy "atyamestere", vérbeli professzor, kiváló szakíró, aki a magyar növénytermesztés területén nemcsak iskolát teremtett, hanem kiválóbbnál kiválóbb mezőgazdákat is nevelt.

Érdemeit "A magyar növénynemesítés"(1969) című munka így foglalja össze: "Nehéz eldönteni, hogy Cserháti … mely területen volt nagyobb, mint előadó professzor, tudós, kutató vagy szervező, szaktudománya mellett a mezőgazdaság egészének alapos ismerője és fejlesztésének előmozdítója, szakkönyvek és cikkek szorgalmas írója…"

Cserháti életművét - igen jellemzően - a korabeli agrárválság gondjai határozták meg. A tengerentúli verseny akkoriban a mezőgazdasági termékek árait annyira leszorította - a gabona ára felére, sőt harmadára csökkent - , hogy a primitíven, a drágán termelő, az akkori idők természeti csapásait is elviselni kénytelen magyar mezőgazdaság elég nyomorúságos helyzetbe került. Olyan helyzetbe, amelyen mindenképpen segíteni kellett. Kezdetben ennek a gondolatnak az enyhítése határozta meg Cserháti minden törekvését. Ez fűtötte igyekezetét, ez irányította életútját, és ennek révén születtek munkásságának - az egész magyar mezőgazdaság sorsát oly kedvezően befolyásoló - eredményei. Növénytermelésünknek alig van olyan ágazata, amely ne köszönhetne jelentős eredményeket Cserháti Sándornak.

Életútja

Cserháti Sándor 1852. szeptember 14-én született Győrött. Édesapja Hechtl Ferenc kereskedő, édesanyja Kolnhofer Anna volt. (Hechtl a nevét 1876-ban Cserhátira magyarosította.)

Cserháti Sándor az alreál iskoláit Győrött, a felső iskolákat Pozsonyban végezte. Középiskolai tanulmányai után 1871-ig Moson-Pozsony és Sopron megyék gazdaságaiban gyakornokoskodott, "részint, hogy tájékozottságot és alapokat szerezzen, részint pedig, hogy a Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Tanintézet akkori feltételeinek ezáltal eleget tegyen."

A Magyaróvári Gazdasági Felső Tanintézetet 1818. október 25-én alapította Albert Kázmér szásztescheni herceg Wittmann Antal javaslatára. A képzés időtartama két év volt, az oktatás nyelve kezdetben latin, később német lett. 1872-ben az anyaintézettől kivált a bécsi Mezőgazdasági Főiskola (mai nevén Universität für Bodenkultur Wien - Bécsi Mezőgazdasági Egyetem). 1874-ben "Magyar Királyi Gazdasági Akadémia" néven a legmagasabb szintű felsőoktatási intézményként működött.

 A tanintézetbe 1871-72-es tanévre iratkozott be éspedig Alexander Hachtl néven, tanulmányait kitűnő eredménnyel végezte. Oklevelének megszerzése után egy ideig a hallei (1873/74), majd a lipcsei (1874/75) egyetemen volt vendéghallgató.

Halléban került az akkoriban ott működő nagyhírű német mezőgazda és tanár, Julius Khün hatása alá, aki a hallei Gazdasági Tanintézet igazgatója volt. Ő keltette fel az érdeklődését a takarmányozási kérdések iránt, és Cserháti Sándor ennek eredményeképpen fordította le mestere egyik munkáját "A szarvasmarha okszerű táplálása tudományos és gyakorlati szempontból" címen (1877).

Cserháti a magyaróvári intézet neveltjeként került vissza (1875) Magyaróvárra, mint "az új magyar tanárok sorába" kinevezett fiatal. Cselkó, Deininger, Kosutány, Linhart, Sporzon, Székely, Szentkirályi, Rodiczky stb. akkori tanárok közé.

1875. február 1-jén Magyaróvárott a Királyi Gazdasági Akadémián előadó ösztöndíjas segéd, 1875. október 1--jétől segédtanár, majd 1879. május 11.-étől rendes tanár volt.

Kezdő tanár korában előadásokat tartott ásványtanból, talajismeretből, szőlő-, komló-, gyümölcs és zöldségtermesztésből, apró háziállatok tenyésztéséből, éghajlattanból, állattanból. Ezen tantárgyakat magyar nyelven adta elő, míg az apróbb állatok tenyésztését és a kertészetet német nyelven is tanította. Tantárgyai közül az állattant oktatta nagy szeretettel, így ha megmarad zoológusnak, valószínű hírnevet szerzett volna ezen a téren is.

Cserháti segédtanárkodási idejében, amikor 1878-ban az előléptetését kérte, így ecsetelte saját munkáját: "Iparkodtam előadásaimat olyanokká tenni, hogy azok ne csak könnyen érthetők legyenek, hanem hogy egyszersmind azon színvonalon álljanak, amelyet az akadémia megkövetel…. Törekvésem volt mindenkor az előadásokon kívül lehető nagyszámú gyakorlatot tartani, hogy a hallgatóknak alkalmuk legyen a hallottakat szemlélet és vizsgálat útján még jobban elsajátítani." Munkájának részletes ismertetését azzal fejezte be, hogy "mindig szem előtt tartottam, hogy egy gazdasági akadémiai tanárnak nemcsak a hallgatók tanítása a kötelessége, hanem oda kell hatnia, hogy amennyire szakmája megengedi, segítségére legyen a gazdaközösségnek."

Masch Antal (1809-1884) az akadémia akkori igazgatója Cserháti előléptetését a minisztériumnak azzal indokolta, hogy "Jó előadókészsége, valamint lankadatlan további képzést célzó szorgalma által tünteti ki magát…. , hogy idővel, ha majd lehiggadtabb lesz és több tapasztalatot szerez a tanári pályán - tekintve sokoldalú ismereteit - , kitűnő búvár és tanár leend".

Az 1884-85-ös tanévben megüresedett a Növénytermesztési Tanszék előadói helye. Cserháti vágyott ezen tantárggyal foglalkozni, és a tanári kar javaslatára megbízást is kapott a növénytermelés előadására, így ezután az általános és különleges növénytermesztés, a talajművelés tantárgyak előadója lett.

Cserháti tisztában volt azzal, hogy mint tanárnak, aki gazdákat akar nevelni nem elég, ha a külföld tanításait elsajátítja, és azt magyar nyelven továbbadja, hanem lelkes buzgalommal járt-kelt az országban, hogy tapasztaljon, és lázas tűzzel fogott a kísérletezésekhez.

Cserháti az 1880-as évek elején kezdett el kísérletezni a műtrágyák használatával. A Földművelési, Iparügyi és Közlekedésügyi Minisztérium (FIK) megbízásából több ízben járta be a külföldi államokat, tanulmányozva azok növénytermesztési viszonyait.

A tanszékéhez tartozó kísérleti telepet áthelyezte, kiterjesztette, újjá alakította Balás Árpád segítségével. (Kialakult a Növénytermelési Kísérleti Állomás bölcsője 1883-1891). Ő lett a kísérleti telep, az akadémia könyvtárának vezetője valamint a tanári ülések jegyzője.

1889-ben Cserháti javasolta, majd a földművelésügyi miniszter 1891-ben elrendelte az első önálló Országos Magyar Királyi Növénytermelési Kísérleti Állomás létrehozását, amelyet haláláig, 1909-ig vezetett. E tudományos intézmény munkamódszere iskolapélda arra, hogyan kell szoros együttműködést teremteni az elméleti tudomány és a gyakorlati gazdálkodás között.

A kísérleti állomás 1895-től a gazdasági akadémiától teljesen függetlenül működött. Ennek az új intézménynek a keretében indította meg Cserháti - mindjárt az első években - az ő általa "vetőmagtenyésztésnek" nevezett növénynemesítési munkásságát.

Cserháti az említett működésén kívül mindenekelőtt széles körű szakirodalmi munkásságot folytatott. Úgyszólván naponta jelentek meg a szakcikkei. 1880-82-ig a "Pesti Napló" földművelési rovatát vezette, majd a következő évben megalapította Kosutány Tamás tanártársával együtt a Mosonmagyaróvárott megjelenő "Mezőgazdasági Szemle" havi folyóiratot. A lap első száma 1883. április 15-én jelent meg. Ennek a folyóiratnak Cserháti volt a lelke, szerkesztője több mint 25 éven át.

1881-től haláláig a "Köztelek" című iránymutató és vezető mezőgazdasági szaklap rovatvezetője volt. Írásai jelentek meg a "Gazdasági Lapok"-ban, a "Földművelési Érdekeink"-ben és a "Dohány Újság"-ban. Részt vett a "Kísérletügyi Közlemények" 1898. évi megalapításában is.

Cserháti 1892-től kezdve az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Választmányi Tagja, majd a földművelési és növénytermelési szakosztály elnöke, 1907-ben pedig az OMGE örökös tiszteletbeli tagja lett. Tagja volt még a Kísérletügyi Központi Bizottságnak is.

Felsőoktatási tárgyainak legfontosabbikát, a talajművelést és növénytermelést 1903-ig tanította. Ekkor lemondott tanári állásáról, és nyugalomba vonult, hogy ezentúl minden idejét az általa már korábban létrehozott növénytermesztési kísérleti állomás vezetésének szentelhesse.

Cserháti eredményeiért 25 éves tanári jubileuma alkalmával a "Fernc József - Rend" lovagkeresztjét (1904), később a bukaresti kiállításon elért eredményeiért a román "Csillag-Rend" tiszti keresztjét (1908) kapta. A Magyar Tudományos Akadémia két ízben is a Forster- Díjjal (1896, 1909) tüntette ki.

A halál életerejének teljében, munkája közben érte utol. A magyaróvári kísérleti állomásról hazafelé tartva, 1909. április 13-án az utcán összeesett és 57 éves korában meghalt.

Cserháti életműve korai halála ellenére is gazdagnak mondható. Műveivel fölfedezéseivel, tanításával, emberségével és szilárd jellemével egyaránt kivívta az utókor megbecsülését.

Eseménynaptár

Szeptember 2017
H K Sz Cs P Szo V
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Cserháti idegen nyelvi alapítvány
adószáma: 19274975-1-20

alapitvany

Cserháti  Iskoláért Alapítvány
adószáma: 18658323-1-20

tamogatoink th

tamop 2 2 5 b

Oldalainkat 195 vendég és 0 tag böngészi